Ellie
zihálva váltott gyorsabb tempóra; az adrenalin száguldozott ereiben és egy
pillanatig sem hagyta, hogy teste felmondja a szolgálatot és néhány percre
leüljön pihenni. Mellkasa egyeletlenül emelkedett és süllyedt, apró
verejtékcseppek szánkáztak le piruló orcáján, de nem foglalkozott vele;
gondolatai egy pillanatra sem engedték, hogy szabaduljon néhány láthatatlan
ketrecből, melyek napok óta elvetemült módon fogva tartják. Két napja minden hajnalban
patakzó könnyekkel, levegőért kapkodva kel fel, mert rémálmai újra és újra
gyötrődve hatnak rá, míg visszaidéznek egy – egy keserű pillanatot életéből,
amely gyökerestül megváltoztatta. A düh és az aggodalom szétfolyt testében, ahogy
Brenda – ra, egykori társára terelődtek gondolatai. Az a buta liba visszament a
londoni lakásába és Jeremy emberei nem sokkal később rábukkantak, azóta semmi
hír nincs róla, utolsó üzenete annyiból állt, hogy megtalálták. Legalábbis
ennyit tudott meg Mikaela– tól. A Mikaela 6 évvel idősebb nála; 27 éves korában
rejtélyes körülmények közt eltűnt, ügyét pár héttel később lezárták. Ahogy mind
a tíz nőnél is egyaránt. Stella - t, Tracey – t, Alisa – t, Brenda – t, Leah
–t, Mikaela - t, Wanda – t, Natalie – t, Rubye – t és Elliet család várta
otthon, szülők, testvérek, néhol férjek. Natalie néhány hetes terhes volt,
amikor késő este munkából hazajövet megtámadták és elrabolták, élettársa a nő
eltűnése után négy évvel újra házasodott, abban a hitben, hogy Natalie életét
vesztette. Natalie élete pedig újra romba dőlt, amint megérezte a szabadság
keserűen édeskés ízét.
Jelenleg
mind a tízen más és más városban vannak a nagyvilágban és életük történéseit
próbálják megemészteni. De ez az ostoba Brenda nevezetű nőszemély nem bírt a seggén
maradni és haza utazott Franciaországból, evvel pedig veszélybe sodorta
Mikaeláék életét, legfőképp, ha kinyitja a lepcses száját és belekezd a
csiripelésbe. Talán van annyi esze, hogy nem mondja el a tartózkodási helyeket
vagy, hogy mi történt azon a bizonyos ominózus estén, amikor szökési kísérletük
botladozva, de végül sikeresen célba ért.
Halvány
mosoly kúszott ajkaira, ahogy meglátott egy szőke hajú vadul integető lányt;
Camille. Lassított léptein, érezte, hogy lábai tompán sajognak, és mellkasába
aprót tűk szúródnak, csakúgy, mint oldalába, de nem áldozott rájuk különösebb
figyelmet. Kezével hanyagul megtörölte nedves homlokát és füle mögé tűrt egy –
két arca elé omló vizes tincset, melyek zavarták. - Szia – támaszkodott pihegve
térdeire. – Mi járatban erre felé ilyen korán? – pillantott fel kérdőn a
kedvesen mosolygó szőke hajú barátnőjére.
-
Kérdezhetném én is. Láttam, dühös vagy, azt hittem elszáguldasz mellettem,
annyira el voltál merülve a gondolataidban. – nyújtott felé Camie egy palack
szénsavmentes vizet. – Kösz – kortyolt nagyokat Ellie és lefeküdt a világos
homokba. Körbenézett a parton. Nem voltak sokan, legfőképp kisebb gyerekek
voltak szüleikkel és idősebb házaspárok, akik egymásba kapaszkodva élvezték a
nyugodt csendet, amelyet ezek a korai órák nyújtottak. Elégedetlenül morgott,
ahogy észrevett pár srácot, akik vigyorogva közeledték feléjük, fürdőnadrág
volt rajtuk egyedül és a napbarnított felső testüket hivalkodóan mutogatták,
hajuk pedig kócosan vagy éppen precízen volt beállítva, kinek hogy állt jobban.
Erőteljesen megrázta a fejét és a tenger irányába fordult. – Gondok adódtak és
az az érzésem, hogy még csak most kezd el igazán bonyolódni a helyzet –
szegezte tekintetét Camie – ra. – Én biztonságban vagyok, de a többiek nem. Úgy
néz ki, hamarabb haza kell mennem, mint gondoltam.
Ellie
reménytelenül lehajtotta a fejét és keserű, terhes sóhaj hagyta el ajkait. - Ez
az egész nem volt betervezve, érted? Csak úgy jött és elsodort magával, én meg
akart állni, ki akartam evickélni, de nem sikerült, lehetetlen volt. Egyik este
összepakoltam, már a fürdőcuccaimnál tartottam, de egyszerűen nem tudtam
becipzárazni a táskámat, valami nem engedte. Aztán rádöbbentem, hogy nem vagyok
képes itt hagyni, túlkésőn észleltem, hogy el kellene mennem és már nem tudtam.
Beleszerettem – suttogta maga elé meredve és nyöszörögve hátrahanyatlott a
homokba.
-
Szia Ellie –vonta magához Zayn és apró, de annál édesebb csókot nyomott
ajkaira. – Fáradt vagy? – húzódott el. – Nem, sőt egész nap olyan érzésem van,
mintha folyamatosan adrenalin folyna az ereimben – hümmögött és ajkait
beharapva felpillantott a férfire. Vállaira helyezte kezeit és feljebb nyomta
magát, hogy rendesen megcsókolja Zaynt, miközben arra gondolt, hogy ma miért
nem magas sarkút vett fel. Ujjai a tarkójába nyomódtak, ahogy a csók elmélyült
és egyre szenvedélyesebbé vált, érezte, hogy a szorosan ölelő kezek egyre
lejjebb vándorolnak, míg óvatosan végig nem simítanak fenekén és bele nem
markolnak. –Hanna hol van? – vált el Ellie és kék íriszeit belefúrta Zayn sötét
szemeibe, melyekbe pár pillanatig elveszett és mintha saját magát vélte volna
visszatükröződni bennük. Hümmögve végigsimított Zayn napbarnított felsőtestén
és határozottan megállapította, hogy sokkal jobban néz ki, mint bármelyik srácé
a partról, akik reggel bepróbálkoztak nála vagy épp Camie – nál, aki sokkal
kedvesebben utasította el őket, mint Elena. – Marie – nél van, kihisztizte,
hogy ő aztán ma mindenképp ott fog aludni a fiúknál. Tehát egyedül vagyunk –
vigyorgott szemtelenül Zayn és megcsókolta Ellie – ami azt jelenti, hogy be tudunk
menni a városba, és nyugodtan körül tudunk nézni. A nő rácsapott a férfi
karjára és mellkasába fúrta fejét – De szemét vagy! – karolta át a derekát és
pirulva hallgatta a jókedvű nevetést, melyet Zayn hallatott. – Miért Édesem, te
mire gondoltál? – hajolt le és derülve puszit nyomott a feje búbjára. – Hmm?
-
Uh.. Nos, tudod, ne akard, hogy kimondjam! – nyomta fejét duzzogva a felső
testéhez és könnyed csókot nyomott néhány tetoválásra, körmeit pedig lassan
végighúzta mellkasán; hallotta, ahogy Zayn lélegzete elakad, és halk nyögés
hagyja el ajkait. – Jó, oké megértettem, de tényleg be akarlak vinni a városba, viszont utána csak az enyém leszel. Előttünk az egész éjszaka!
Sötétkék
farmer volt rajta fehér pólóval és világoskék farmerdzsekivel, amit hanyagul
feltűrt a könyökéig, piszkosul jól néz ki, állapította meg magában Ellie, ahogy
a tükörben meglátta a mögötte álló Zaynt. Betűrte fekete ingét a nadrágjába és
copfba kötötte a haját, hogy az ne zavarhassa az este folyamán. –Mehetünk? –
kérdezte Zayn és átkarolta a nő derekát, aki somolyogva bólogatott és utoljára magára
fújt a vaníliás parfümből.
Ahogy egyre beljebb értek a városba, annál
inkább növekedett a zaj; utcai árusok kiabáltak mindenkinek, hogy vegyenek
távirányítású játékautókat vagy különféle színeken villódzó labdákat és
játékokat, míg az emberek morajlása egyre nagyobb lett, ahogy sokasodtak. A
boltok és az utcák megteltek és legtöbb fagylaltosnál vagy jégkását áruló
személynél sorok kígyóztak egy – egy finom édességért, amelyből egy pohár epres
és almás már Zayn és Ellie birtokában állt. Ellie fejét a férfi vállára
döntötte és így nézelődtek a szűk utcákban megpillantva egy – két érdekességet
– Szólj, ha szeretnél valamit! – suttogta a nő fülébe, miközben elhaladtak
néhány ruhabolt mellett – Bár szívesebben vennék valami minőségit neked, nem
pedig ilyen rongyokat, majd bemegyünk egyik nap egy normális boltba, mert ezek…
– húzta el a száját, ahogy végignézett a kínálaton és hallotta, ahogy barátnője
felkuncog megjegyzésén, amitől neki is felfelé kunkorodtak ajkai.
Elliet
meglepte a sok fiatal pár, akik babakocsit toltak maguk előtt; nem lehettek
idősebbek nála, benne pedig egyfajta keserűség terjedt szét, amit Zayn is
észrevett. - Nekünk is lesz majd közös babánk, akit együtt fogunk babakocsiban
tolni, sőt nem is egy lesz, hanem sok, lesz még néhány fiú, meg talán egy lány,
ühüm, hümmögött fel maga elé meredve, de, fiú lesz a második gyerekem, az
biztos, bólogatott és közelebb húzta magához a vidáman nevető Elliet. – És
mikor? – nézett fel bazsalyogva és szemöldökét felvonta. – Nemsokára, mondjuk
jövő ilyenkor jó lenne, ha már terhes lennél egy kissráccal, elsőre is azt
szerettem volna, de nem gond, majd másodszorra összejön – döntötte a fejét
Elliére és komolyan beszélt, a nő pedig egy pillanatra sem tudta letörölni a
vigyort kivirult arcáról. Szembeállt Zaynnel és lábujjhegyre állva puszilta meg
borostás arcát, mielőtt Zayn mosolyogva belenyúlt gödröcskéibe, melyek még
aranyosabbá tették piruló arcát. – Nem gondoltam volna, hogy ennyire fel tudlak
dobni evvel a témával, mindenesetre komolyan beszéltem – vonta meg a vállát
nevetve a férfi és megcsókolta Elliet. A nő érezte, hogy szíve dübörögve ki
szeretne ugrani mellkasából és boldogan viszonozta a kellemes csókot. Zayn újra
átkarolta a derekát, mindketten szürcsöltek jégkásájukból majd a közeli
szemetesbe kidobták az üres poharakat – Nézzük meg, mit alkotnak a színpadnál,
nem lehet rossz, ha ennyi emberke áll ott! – tűnődött el. Éppen Gustavo Lima Che chere che chere che
számát énekelte egy srác, aki néhány évvel lehetett fiatalabb náluk, bár nem
tartotta rossznak a dalt, nem igazán tetszett neki. Miután befejezte harsány
taps vette kezdetét – Köszönjük, itt az előttünk lévő sorból egy szép hölgy egy
lassú számot kért, tehát következzék a Fix
you!
Mikor
mindent beleadsz, de nem jársz sikerrel
Mikor megkapod amit akarsz, de nem azt amire szükséged van
Mikor fáradtnak érzed magad, de nem tudsz aludni
hátramenetbe ragadva
Mikor megkapod amit akarsz, de nem azt amire szükséged van
Mikor fáradtnak érzed magad, de nem tudsz aludni
hátramenetbe ragadva
És
Ellie már az első sornál tudta, hogy a
könnyek patakzani fognak az arcán. Zayn maga elé húzta, háta a férfi
mellkasának ütközött és érezte, hogy vállára helyezi az állát, majd ő is halkan
belekezd az éneklésbe. Kellemes borzongást futott végig egész testében, ahogy
közvetlen közelről hallgatta Zayn kissé rekedt hangját és szipogva harapott
ajkába.
Fények fognak
haza vezetni
és lángra gyújtják csontjaid
és én megpróbállak rendbe hozni
és lángra gyújtják csontjaid
és én megpróbállak rendbe hozni
Elfojtott
sírás tört fel Ellieből, ahogy újra értelmezte kettejük szempontjából a szöveget
és lassan megértette a mondanivalóját. Szembefordult Zaynnel és mellkasába
temette arcát, őt már haza vezették a fények, lángra gyújtották csontjait és a
férfi megpróbálta rendbe hozni lelkét. És sikerült neki. Minden alkalommal sikerült
neki rendbe hozni.
Könnyek
patakzanak arcodon
Mikor elveszítesz valamit, amit nem tudsz pótolni
Könnyek patakzanak arcodon
És én
Mikor elveszítesz valamit, amit nem tudsz pótolni
Könnyek patakzanak arcodon
És én
Oldalra pillantva látta, hogy többen könnyeznek,
karjukat a magasba emelik, és jobbra - balra lengetik, néhány ember kezében
fények himbálóztak és a sráccal együtt énekelték a gyönyörű dalt egymásba
kapaszkodva. Zayn ringatózni kezdett és csendesen, szinte suttogva mormolta
Ellie fülébe a csodálatos szöveget, aki pityeregve szorongatta világoskék
farmerdzsekit. Zayn megfogta két oldalt Ellie arcát és felemelte, miközben a
dal utolsó sorát mosolyogva duruzsolta és a nő somolyogva húzódott közelebb
hozzá.
Fények fognak
haza vezetni
és lángra gyújtják csontjaid
és én megpróbállak rendbe hozni.
és lángra gyújtják csontjaid
és én megpróbállak rendbe hozni.
Finoman, mégis vággyal eltelve csókolták meg
egymást. Megfeledkeztek a tömegről, a helyről, az időpontról, csak arra
emlékeztek, hogy őrülten szerelmesek és ez egy különleges helyre röpítette
őket.
A másik szívébe.
Huh nagyon jó lett!!! Jó lenne ha Ellie terhes lenne Zayn-tõl bárcsak. Siess a kövivel!!!
VálaszTörlésSzia, nagyon szépen köszönöm! :)
VálaszTörlés