45. Kicsúszott szavak

45. Kicsúszott szavak

 

Terhességi törzslap.

Zayn könnyed mozdulattal Ellie elé csúsztatta a papírt és várakozóan nézett rá. Látta, ahogy a lány kellemetlenül végighúzza ujjait copfján és lesütött szemekkel, némán elhatároz magában valamit. Felhúzta a szemöldökét, míg bármilyen reakcióra vagy megszólalásra várt.

- Még nem vagyok dühös – szólalt meg kisvártatva. Eleinte kiabálni akart vele, de aztán meggondolta magát; Mikor jutna avval Ellienél előbbre? Soha és ezt ő is tudta, így inkább a halk jelentőségteljes szavakkal próbálkozott és úgy tűnt, hogy a nő képtelen magyarázattal szolgálni a lappal kapcsolatban, ami egyfajta megerősítésnek is szolgált jelen pillanatban.

- Nézd én tényleg el akartam mondani – sóhajtott fáradtan. Nem tudott semmi egyebet mondani, az ilyen helyzetekben már csak ez menekülő szöveg maradt meg az emberekben, az agya egyszerűen leblokkolt, karjait kínosan vakarta a körmével. – Eredetileg azért mentem a házadhoz akkor, de féltem, hogy mit szólnál hozzá.

Ekkor érezte meg Zayn, hogy ez a kapcsolat, hogy orbitális hiba volt az életében. Az, hogy Ellie ilyen távolságtartó, az mindvégig jelen volt kettejük között, most viszont már egy olyan szintre lépett, ami fölött nem lehet szemet hunyni. Jelentőségteljesen ránézett, hogy mondjon valamit, bármit, csak szólaljon már meg, jelentse ki, hogy ez csak egy baromság és a lap csak véletlenül keveredett őhozzá, de nem tett semmit.

- Magyarázd már el, légy szíves – fortyant fel. Csak a gondolatait és az érzéseit szerette volna elolvasni, nem pedig, egy terhességi törzslapot akart a kezeibe tartani, amit habár látott már azelőtt, még se tudott kiigazodni rajta. És ekkor vette először észre. Ellie lassan felállt, és Zayn abban a pillanatban lefagyott, a világ megállt körülötte, többé már nem dobolt idegesen a lábával, csak őt figyelte. A felsőtestére feszülő szűk pólót… a hasat, mely ezúttal nem lapos volt, hanem egészen domborodott az alkatához képes. A szíve százszor hevesebben kezdett verni, ahogy figyelte és fejben elkezdett visszaszámolni, hogyha ilyen nagy, akkor mégis hány hónapos lehet. De tudta, hogy irreális egy ilyen vékony nőnek 3 – 4 hónapos korban viszonylag ekkora hassal rendelkeznie, ami csak egy dolgot jelenthet.

- Megcsaltál. – Nem kérdezte, kijelentette. Százezer érzelem cikázott végig a testében, míg hideg tekintete semmitmondóan, egészen üresen tapadt Elliere.

- Mi van? – emelkedett meg a nő hangja. – Mi van? – tágra nyílt szemekkel, értetlenül pásztázta, hogy néhány pillanat alatt miképp jutottak el a terhességi törzslaptól egy megcsalási vádig. Egyáltalán hogyan jutott el Zayn odáig, hogy ez kijelentse? Mi történt a nyár óta? Minden elveszett, ő pedig nem bírt megszólalni, a helyzet olyan súlyos volt, hogy azt már elérhetetlen lett volna menteni, nonszensz.

Hirtelen közelebb lépett és pofon vágta a férfit. Ajkába harapott, hogy fékezze a dühöt, mely úrrá akart lenni az egész testén, és remegő kezeit összedörzsölte mellkasa előtt. Tenyere égett, míg torkán akadtak a szavak, amiket eleinte Zaynhez akart vágni, megfagyott köztük a levegő.

- Sajnálom – dadogta kétségbeesetten – Én nem akartalak megütni, kérlek, bocsájts meg, csak… mérges lettem. – Halálra vált tekintettel felnézett a sötét szempárba, míg a sajnálom - ot egyfajta fohászként ismételgette. Mit tettem? A kocka minden pillanatban fordult egyet, ezúttal már nem tudták kinek a kezében van az irányítás, mindketten elestek.

Zayn közelebb lépett Elliehez, mire ő aggodalmasan hátrébb ment és szája elé kapta kezét. – Én tényleg nem akartam és tudom, hogy nem szabad megütni, csak bocsájts meg!

- Ellie – súgta megrökönyödve. Erre nem voltak szavak, meghökkent az érzelem, amit kiváltott belőle mindennél rosszabb volt. Hiába tűnt teljesen épnek, a látszat ezúttal is csalt és felfedte, hogy ez a nő még mindig nem gyógyult meg. – Miről beszélsz?

Zayn megütközve nézte a félelmet, amely kiült Ellie arcára, míg lassan a konyhaszekrénynek ütközve lecsúszott a földre. Mi történt azóta, hogy megütötte? Óvatosan leguggolt elé, nem tudva, hogy mit kezdjen a helyzettel, mely egyenesen megdöbbentette. Soha, egyetlen ujjal nem okozott számára fájdalmat, az íriszei még is azt tükrözték, mint akit folyamatosan bántanak.

Bántottak.

- Mi történik veled?

Megrázta a fejét és felhúzott térdei elé helyezte összekulcsolt kezeit. Segítségre volt szüksége, és ezt már nem makacsolhatta meg, a viselkedése már egy olyan szintre lépett, ahol a múltba vetett félelem átvette a helyét a gondolkodása felett. Már semmi sem volt az irányítása alatt, az utóbbi időben annyi minden összegyűlt körülötte, hogy zavarodottá vált, nem tudta mit kezdjen az életével, amely jelenleg romokban hevert. Meg akart szabadulni a hangoktól. Egyre inkább kísértették és sikerült átvenniük a teste fölött az uralmat, elméjét többé már nem ő uralta.

Ronda.

Anorexiás.

Kurva.

Csak dugni vagy jó.

Sikítani szeretett volna, kitörni a világból, maga mögött hagyva a férfiak ocsmány nevetését és a szavakból ordító sötétséggel vegyült kegyetlen bántásokat. Mi történik veled? Térdeire döntötte homlokát és zihálva szorította össze szemeit, ne figyelj a hangokra, üres szavakba bújtatott hamis képek megfűszerezve a hazugság lángjával. Kurva.

- Ellie, mondj, valamit kérlek, ez megijeszt! – Zayn kétkedve beletúrt a hajába, hallotta a kétségbeesett zihálásokat és nem akarta elhinni, amit hall.

- Ment meg – lehelte vékony, szenvedő hangon a nő.

Visszaemlékezés:

„- Mennyi egy menetre? – A barna hajú, idősebb srác, hanyagul rámutatott Elliere, miután alaposan végigmérte és elégedett félmosolyra húzta ajkait. Az alig 17 éves, roppant fiatal lány egész testén remegés futott végig, lesütötte a szemeit és füle mögé tűrte újonnan szőke színben pompázó hajzuhatagát. Jeremy szerint a szőke a legszexibb, és minden pasi ezeket keresi, így neki beleszólása sem volt tincsei árnyalatába, ha ő valamit akart, azt meg is kapta.

Az extra magas, platformos magassarkú bántotta a lábát, így megmozgatta benne fáradt végtagjait és, ahogy elvárták tőle, mosolyogva – még ha nem is sikerült igazán hűre – a vele szemben álló, vigyorgó férfi tekintetébe mélyedt. Feszülten beszívta a levegőt, tudta, hogy mi fog történni és csak remélte, hogy Chase nem egy vad, éjszakába nyúló menetért érkezett. Hosszú volt a mai nap, még se volt elég bátor hozzá, hogy Jeremy elé álljon és megkérje: hadd aludhasson. Egy idő elteltével a prostitúció a munkája részévé vált, evvel töltötte a napjait, ha éppen nem a főnökének kellett hízelegjen, hogy egy kis felszabadulást kapjon. Így aztán érthető volt, hogy a házban jelenlévő lányok egymással nem barátkoztak vagy beszélgettek, gyakorlatilag ellenfelek voltak a másik szemében és ez eleinte furcsa volt Ellienek. Amint bekerült az épületbe, többé már nem támaszkodhatott senkire, ez volt a nagybetűs élet azon oldala, amely hamar bekebelezte.

- 100 font – mondta lassan, vontatottan Jeremy, ölébe húzva a lányt, aki szó nélkül engedelmeskedett neki. Köntösét frusztráltan megigazította magán, utálta ez a rózsaszín darabot, feltűnő volt és szemérmetlenül rövid, amit normál esetben soha nem hordott volna, de ez más volt.

- Ne már, ne csináld, 100 font egy menetre? Nem megvenni akarom, csak dugni vele egyet, másra úgy se jó – beszélt kapkodva és erősen gesztikulálva jelezte felháborodottságát.

- Chase, ha még nem jöttél volna rá, ez nem egy szeretetszolgálat, nem fogom neked néhány fontért odadobni ezt a tüneményt, szóval megkérnélek, hogy fáradj ki az épületből és, ha elfogadod az összeget, holnap gyere vissza! – Azzal Ellievel együtt felállt és hátat fordított a dühös pasinak, aki nem tudta megállni, hogy ne kiabáljon utánuk egy teljes szitokáradatot. Érthetetlen módon haragudott a nőre, aki az elutasításáról egyáltalán nem tehetett, mégis könnyebb volt egy sebezhető, fiatal lány vádolnia, ahelyett Jeremyt sértegette volna. A legokosabb döntés az lett volna, ha lelép.

- Hülye kurva! Amúgy is, mit lehet rajtad fogni, hm? Egy használtható csontváz vagy, ráadásul még ronda is, elképzelni sem tudom, hogy valaki kifizet érted 100 fontot, mikor ötöt sem érsz meg. A tested egy nulla, semmi  – Jeremy hamisan sajnálkozva felsóhajtott és előhúzta blézere takarásából a pisztolyát. Párszor megforgatta az ujjai között, majd váratlanul megállt és hátrafordult, két lövés dörrent el. Chase holtan terült el a földön. Kimondatlan szavai kísértetként loholtak Ellie után a levegőben, fojtogatták és nem hagytak nyugodalmat neki. Hülye. Kurva. Használható csontváz. Ronda. Nulla. Aznap délután a szavak örökké az emlékezetébe mélyedtek és a legrosszabb pillanatokban bukkantak fel darabokra szaggatva lényét, hogy megállíthatatlanul szembesítsék vele: Aki prosti, az örökké az is marad.

- Így csak én beszélhetek velük és, akiket feljogosítok rá, egyedül én mondhatom rájuk, hogy ribanc, ha úgy tartja kedvem, mert az enyémek, jó lenne, ha végre mindenki megtanulná – sziszegett Jeremy Chase holteste felett állva és intett két férfinek, hogy takarítsák el.

- Rendben, most, hogy evvel is végeztünk, már semmi sem áll az utunkba egy fergeteges szexig.”

Észre sem vette, hogy amíg az emlékképek ellepték elméjét, kezeit ökölbe szorította és körmei félhold alakú sebeket vájtak tenyerébe. Csak akkor tért vissza a jelenbe, amikor Zayn szétfeszegette már – már görcsösen merev ujjait és összefűzte az övéivel.

- Én nem akarok örökké prosti maradni! – rázkódtak meg Ellie vállai az elfojtott sírástól. Szemeit ellepték a könnyek, mégis képtelen volt rá, hogy engedje őket végigcikázni az arcán, ez a fájdalom több volt, mint elviselhetetlen.

- Ne beszélj butaságokat, nem vagy prosti – rázta meg fáradhatatlanul a fejét. Mindezt egyetlen meggondolatlan kijelentéssel váltotta ki belőle? Tisztában volt vele, hogy Ellie nem csalta meg, már maga a feltételezés is teljesen abszurd volt és érthetetlen, ha nem tőle lenne terhes, nem járt volna pár nappal ezelőtt a házánál, hanem nagy valószínűséggel messziről elkerülné.

- Én esküszöm, hogy nem csaltalak meg soha – mondta leverten, de Zayn félbeszakította.

- Tudom, tudom, nem szabadott volna ezt mondanom, csak kicsúszott a számon. Bízok benned, bíztam, és bízni is fogok, csak sokként érte, hogy múltkor nem vettem észre a pocakod és most szembesülni vele eléggé kiakasztó volt – simított végig gyengéden az arcán, halvány mosolyt mutatva neki. Tényleg furcsa volt látni Ellie domborodó pocakját a pólón keresztül, de ekkor már tisztában volt vele, hogy, mi a helyzet. Ölébe húzta és lágyan suttogott a fülébe egy dalt, hangja bársonyos volt és elfeledtette a nőkkel a szavak, melyek kegyelmet nem ismerve ostromolták.

- Ikrek.