27. Nem Ő volt az igazi

27. Nem Ő volt az igazi

 

- Na, ne! – kiált fel összehúzott szemekkel Camie. Tenyereit az asztalhoz csapja, a virágmintás bögrék pedig ezzel egy időben összekoccannak és csörömpölés kellemetlen zaja késként suhan végiga levegőn. Többen rosszallóan vagy épp kíváncsian feléjük pislognak és Ellie nem győzi csitítgatni izgatott barátnőjét, akinek pink ajkain hadarva csúsznak ki a szavak. – Nem lehet, hogy ez az első komoly kapcsolatod! Lehetetlen!

Vagy mégsem – motyog magában Ellie. Camie türelmetlenül mereszti rá sötétkék pompában igéző íriszeit és oldalra döntött fejjel szemléli barátnőjét, míg Wanda kíváncsian kapja rá szemeit. A nő lehajtja piruló arcát és ölébe ejtett kezekkel játszadozik vékony ujjaival. Kelletlenül végigsimított rózsaszín mintás szoknyáján és elégedetlenül próbálta lejjebb húzni az apró anyagot, mely alig takarta combjait. Túl rövid, na meg túl sokat mutat, állapította meg magában Ellie, aztán megrázva a fejét kortyolt egyet a hűsítő jegeskávéból.

- Tudod, hogy úgysem adom fel, akkor meg miért húzod az időt? – A szőke hajú nő egy gyönyörű, aranyszínű rövid szoknyát viselt egy egyszerű, fehér pólóval, ami tökéletesen kiemelte karcsú derekát, lapos hasát és irigylésre méltó domborulatait. A férfiak többsége gyakran fordult felé egy szexi kacsintás kíséretében, amit Camie mindössze egy aranyos mosollyal jutalmazott és többé rájuk se nézett. – Jó a szoknyád, hol vetted? – kérdezte figyelemelterelés gyanánt Ellie és pisszegve intette csendre a kuncogó Wanda – t. Élénk mosolyt varázsolt az arcára, mellyel sikerül kibillentenie faggatózásából barátnőjét.

Megkavarta jegeskávéját – Köszönöm, kicsit féltem tőle, nem igazán voltam kibékülve a színével, de hát nem tudtam nem megvenni. Várj! – csapott az asztalra újból Camie – Te kis, uh – morgott és rosszallóan megrázta fejét, amit követtek göndör fürtjei is. – Ez nem volt szép, majdnem sikerült elterelned a figyelmem!

- Majdnem – sóhajtott bosszúsan Ellie – majdnem.

- Addig nem szabadulsz ebből a kávézóból, míg ki nem teregeted a lapjaidat! Én már megtettem, Wanda is, nem lehetőség, hogy te kimaradsz a sorból! Szóval fecsegj, úgy is olyan keveset beszélsz! – noszogatta élesen Camille és íriszeit belefúrta Elliébe.

- Jó – Kifújta a levegőt és a plafonra pillantott, mely sárga színben pompázott. – Igazából tényleg ez az első komoly kapcsolatom, de nem mondanám, hogy Zayn az első, akivel elképzeltem az életem vagyis, de, csak az, olyan..

lehetetlennek tűnt és valójában az is volt.

- Mesélj – noszogatta izgatottan Camie és maga elé húzva italát hátradőlt a széken.

Késő éjszaka volt és Ellie kimerülten hanyatlott kényelmes ágyába, hogy párnai közt elmerülhessen az álmok kellemes világába. Furcsa, irányítótípusú fickó, kipipálva, sóhajtott és magzatpózba kuporodva lehunyta szemeit. Hangos léptek zaja kúszva húzta vissza az álmok csendes mezeiről és a nő kellemetlen nyögést hallatott, amint nyikorogva kinyílt az ajtó és belépett a szobába Jeremy. – Héj, nehogy elaludj, mégis jön az a szőke pasi, aki tegnap este lemondta a találkozóját veled! – túrt bele hajába a férfi – Azt mondta gyors lesz, csak egy egyszerű menetet szeretne és már le is lép. Ellie belefúrta arcát a fehér párnába és fáradtan megdörzsölte szemeit – Jeremy, ki a fasz akar ilyenkor dugni? Hajnali négy van, a francba is – pillantott a komódon elhelyezett órára és dühösen megrázta a fejét –na, tessék, már el is múlt! Haragosan felkönyökölt az ágyon és villámló tekintettel szemlélte a bágyadt férfit. Haja kócosan meredezett az ég felé és borostáját vakargatva szűkítette össze szemeit, őt is megviselte ez a hosszú nap. – Bocs El, ez tényleg rohadtul nem volt belekalkulálva én se számítottam rá, hogy újra bejelentkezik, de azt mondta, háromszoros árat fizet érted, ha most jöhet, szóval… – hagyta függőben a mondatot Jeremy, amit Ellie indulatosan befejezett – elfogadtad.

- Csak hogy nekem ma körülbelül ő a nyolcadik, komolyan beszélek, mozdulni is alig bírok, úgy sajog mindenem – vágta hozzá mérgesen és magára húzta a vékony takarót. – Mond meg neki, hogy holnap bármikor jöhet és extra szolgáltatásban lesz része, de most nem, én is teljesen ki vagyok merülve. A rohadt életbe, csak aludni szeretnék, kicseszett napom lesz és hajtanom kell! Jön két pénzes főnök meg a rendőrségtől is valaki, maximumot kell nyújtanom, nem igaz?

- De – válaszolt szűkszavúan Jeremy és az ajtónak dőlve összefonta mellkasa előtt kezeit – azért örülök, hogy a rendet legalább megtanultad. Ellie nyöszörögve megforgatta szemeit és kíváncsian felpillantott a férfira. Egész vonzó külseje van, kár, hogy valójában egy faszkalap, jártatta végig rajta tekintetét a nő. – Na, jó, viccet félretéve ezt természetesen én is felajánlottam neki – húzódott pimasz mosolyra szája –de azt mondta, hogy most tud jönni és bármennyit kész fizetni érted.

Pontosabban a testemért. A kettő nem ugyanaz és még véletlenül se összekeverendő. Ellie utálta ezt csinálni, minden percben érzékelte a férfiak hangos hörgéseit és kiabálásait, amint belé vagy a teste bármely pontjára élveznek és ez mélységes undorral töltötte el. Elképzelni sem tudta, hogy hány ember csalta meg feleségét vagy barátnőjét egy – egy éjszakán ebben az ágyban és azt sem, hogy ezek közül hánynak ment végleg tönkre a kapcsolata. Mert, hát tudott arról a John nevű hapsiról, aki két hete itt járt és jó néhány órát eltöltött a társaságában, míg felesége otthon várta a gyermekekkel szinte már halálra aggódva magát. A nő, mikor megtudta az igazságot, őrjöngve dobta neki eljegyzési gyűrűjét a férfi mellkasához, avval a címszóval, hogy vége. Végleg. Ezt a történetet csak elkúszva hallotta meg Ellie, mikor egyik este Jeremy ajtója mellett elhaladva kíváncsian felkapta a fejét egy érdekesnek tűnő telefonbeszélgetésre. A férfi Jeremy barátja volt, és, nos, nem járt sikerrel.

- 30% a tiéd a pénzből, – őrlődött feszülten és végigszántotta nyelvét kiszáradt ajkain – na, mit mondasz? Ez azért nem rossz ajánlat!

Ja, mert általában tízet sem kapok, motyogta szarkasztikusan a nő és összeráncolt homlokkal felnézett az ideges férfire. – Miért is fontos ennyire ez a tag?

-   Édes, sok, iszonyat sok pénze van, és ha most elúsztatjuk, örökre búcsút mondhatunk a tripla fizetésnek, már pedig az nagy kár lenne – válaszolt.

Ellie érdeklődve felkönyökölt az ágyról és elgondolkodva szemlélte a férfit. – Akkor jöhet nekem 50% is, nem igaz?

- Cseszettül nem – mordult fel Jeremy és határozottan megrázta a fejét. – Vagy ennyi, vagy semmi, rajtad áll a döntés!

A nő mosolyogva megfordult az ágyban és sóhajtva lehunyta kék íriszeit, megigazította magán a takarót és kezét feje alá helyezve felkészült az alvásra. Pontosabban csak úgy tett, már ekkor tudta, hogy nyert ügye van, még ha ezt a játszmát később nagyon meg fogja bánni, ha ezt a fickó tényleg ennyire fontos, Jeremy is bele fog menni.

 - 40% - vágta Elliehez bosszúsan és ujjaival újra meg újra végigszántott kócos haján. A nő megvonta vállát és alvást színlelve továbbra is mozdulatlanul feküdt a kényelmes ágyban, mély tiltakozását kifejezve a nevetséges ajánlattal szemben.

- Vagy ennyi, vagy semmi, rajtad áll!– ismételte meg pimasz mosollyal ajkain a férfit és tisztában volt vele, hogy viselkedésével mennyire bosszantja. Mellkasához szorította a párnát és lábait felhúzva gondolkodott el. Vegyes érzelmek vették körül, tényleg nem szeretett volna semmi mást csinálni, csak végre az álmok csodás tengerén tudni magát, hogy másnap reggel kipihentem tudjon felkelni, mégis.., mégis csábította az 50% ami mosolyogva kacsintgatott felé. Másfélszeres fizetés saját zsebre, volt egyáltalán valaha ilyenben része? Azt hiszem nem.

- Jó, 50%, de csak hogy tudd, ha bármi panasza is lesz rád, vagy a szolgáltatásodra, esküszöm, nem állok jót magamért, értetted? – suttogott indulatosan Jeremy és elégedetlenül megrázta a fejét. – Úgy sem lesz több ilyen „30 perccel korábban bejelentem, hogy jövök” szarság…

Ellie az ágyon ülve várta a férfit, vörös csipkét viselt és erős sminket – mint mindig, de hajára már épp csap annyi ideje volt, hogy végigfuttassa rajta a durva kefét, hogy legalább ne úgy álljon, mint egy szalmakazal és magára húzta fekete, platformos magas sarkúját.

Aztán belépett.

A nő ajkai elnyíltak egymástól, csakúgy, mint a férfié, aki végigszántotta rajta döbbent tekintetét, majd rendezte vonzó arcvonásait és egy féloldalas mosolyt villantott. Szőkésbarna haja kuszán meredezett az ég felé, de mindenki tudta, hogy ez precíz munka árán állt ilyen tökéletesen rendezetlenül; barna szemei megteltek vággyal és szenvedéllyel, ahogy tekintetét folyamatosan Ellie - n tartotta.

- Adam – nyújtotta jobbját pimasz mosollyal, amit a nő kuncogva elfogadott.

- Elragadó. Candice– kacsintott oldalra biccentett fejjel és újra végigmérte az előtte álldogáló férfit. Talán már 30 is lehetett vagy még több, mégis észbontóan jól festett fekete nadrágjában és fehér pólójában; nyakában rövid nyakláncok foglaltak helyet és arcát szexi, világos borosta tette még vonzóbbá. Határozottan jól nézett ki, egy igazi leányálom volt minden nő számára, s így Ellie sem maradhatott ki a sorból, hiába tudta, hogy az ég adta világon semmi esélye, mégis hiú ábrándokkal ékesítette lelkét.

Adam tudta, hogy nem mond igazat nevét illetőleg, de tisztában volt vele, hogy ez így helyes, soha, egyetlen kuncsaftnak nem mondják el az ilyen lányok az igazi nevüket, badarság is lenne…

Ez más volt, egészen és határozottan más. Nem egy szimpla dugás, mint minden eddigi, sokkal, de sokkal több. A szikrák pattogva keltek életre közöttük, ami megrémisztette és egyenesen izgatottsággal övezte körül őket. Szenvedélyes érintésekben és magabiztos csókokban vesztették el mindketten fejüket és már egyikük sem tudta, hányadik menetbe kezdtek bele a hajnal folyamán, csak egyre kétségbeesetten hajszolták magukat a gyönyör kapujába újra, meg újra, meg újra. Egyiküknek sem kellett megjátszania magát az élvezet terét illetően sem, és hiába tudták, hogy a kötelék, mely néhány óra alatt kialakult köztünk, néhány másodperc alatt elszakadhat, nem tettek semmit, csak pihegve nézték fehér plafon apró repedéseit, mindaddig, míg Adam össze nem szedelőzködött és elhagyta a ház területét.

Több mint öt hónapig tartott piszkos kapcsolatuk, mely alatt a férfi megismerkedett egy másik nővel, valaki olyannal, kinek élete biztos lábakon áll, nem, mint Ellié. Azt mondta, hogy sajnálja történteket, de ők ketten reménytelenek voltak és nem voltak közös jövőjük. És evvel, ha még fájt is számára, El is egyet értett.

Nem Adam volt az igazi.

Zayn az igazi.